Olvasandó: I. Mózes 43, 1-2, 15, 31-32.
Gondolatok erről az igerészről
- Nincs mindig bőség az ember életében. Ha nincs bőség a Mindenható jobban odaszólít a lábaihoz. Ha nem akarnál menni, akkor is. Hogy tanulj megelégedni, hogy uralkodj indulataid felett és érzéseid felett. Hogy ne zúgolódj, mint a többiek.
- Vajon miért van bőség Egyiptomban és miért nincs Izraelben? Mekkorát fordult a történelem kereke… Hajdanám ez nem így volt (Mózes kivezeti a népet a szolgaság házából). Most mégis ott van az Úr… ott van valakivel… Józseffel.
- A testvéreknek el kell menniük újra és újra élelemért. Újra és újra meg kell alázkodni Isten és testvérük előtt.
- A fogorvos és a templom hasonlata (Hosszú időnek kell eltelnie és talán már-már kibírhatatlan fájdalom kell ahhoz, hogy elmenjünk…)
- Isten nélkül bárhol lehet szűkösség. Ezt látniuk kell a testvéreknek is és nekünk is!
- Igaz lesz minden álom, amit lát József, mégiscsak meghajolnak előtte, nem egyszer… sokszor. Vajon meddig mehetett volna ez? Meddig nézi vajon József testvérei „vezeklését”? – De felfedi magát előttük.
- Többet kapnak ott a testvérek – visszakapják a testvért és bűnbocsánatot nyernek! Békességre leltek, és ha éhínség is volt körülöttük bizonyára másként élték meg, mint sokak.
- Nem ettek együtt az emberek, erről is olvasunk – talán ez a baj ezzel a világgal, mindenki külön utakon akar járni… Becsüljétek meg a Vele és egymással való közösséget!